Home Fő Suj A faszom kivan Glokmák 2000 Roncstelep Mókák Suj Kajcsik Vendégkönyv
| Reggelre az idő ismét elromlott, így a végleg felhagytunk a Glocknerrel. Helyette a Gringodom-nak elnevezett csúcsot másztuk. Hótalpakon, űrű hóesésben indultunk a háztól. Később hágóvasra váltottunk. Lúd egy beszakadás során, amikor két percen át állandóan visszacsúszott egy derékig érő, porhóval teli vályúba, teljesen megbolondult. |
|
Pár lépésről figyelve komikus vergődését, hihetetlennek tűnt, hogy nem tud kimászni. Végül iszonyatosan megmakacsolta magát, és tökig állva a hóban elkezdte visszacserélni a hótalpat, pont akkor mikor már látszott, hogy az egyre meredekebb lejtőn a talp már csak hátráltatni fogja. "Lúd már megint hegyibeteg, de most az agyára ment, jó lesz rá figyelni"-gondoltam magamban, mikor már meredek omladékos, jeges, havas, kötéllel biztosított helyen másztunk, és Lúd még mindig nem volt hajlandó visszavenni a vasat. |
| De végül semmi nem akadályozhatta meg, hogy elérjük a Gringodom csúcsát. 2000. december 29-én az évezred utolsó megmászását hajtottuk végre, beírva nevünket ezzel az egyetemes hegymászótörténelembe. A csúcson a szokásos fotozás közben elejtettem az egyik fél literes vizünket. Az üveg szép lassan, de megállíthatatlanul megindult a csúcs jeges platóján a ködbevesző mélység irányába. Tettemért a többiek azonnal elkönyvelték a marcipontot. |
| Az ereszkedés sima ügy volt. A két osztrák közben elindult, hogy a gerincen át egy elég nehéz úton megmássza a Glocknert. Mivel csak mi tudtunk a tervükről, a felfelé igyekvők egy csoportjának elmondtuk, hogy mikor merre indultak. Rajtunk és az osztrákokon kívül csak sítúrázok voltak. |  |
 |
Azért, amikor leszállt a köd, ezen a hómezőn elég könnyű volt eltévedni, hiába voltak nyomok. Gyakran a kontúrok már 1, másfél méterről, vagyis fejmagasságból sem láthatóak. |